A kávéház az a világ, amely mindenkit megérinthet. Üzemel- tetésének egyik kulcspontja a hangulat és a személyiség, amelyik vonzza a vendéget.
...A körúttól távolodván lassan tompulnak a zajok, s már csak a négysávos Stefánia gép-hangjait ugyanis kétsoros platánallé szelidíti, amelynek füve és virágai már-már sétára csábítanak, kávés célom van, nem állok meg tehát a sarki sörözőnél... Egyébként is leköti a figyelmemet a lassú függvénymód ívelő út ma már pompásan archaizáló házsora, amely láthatólag a harmincas évek végén -negyvenes évek elején épült. Hajdú Virágnak tartozom köszönettel, amiért a CAFE KATICÁ-nak otthont adó 39-es számú házról mégis tudhatom: 1940- 1942 közt épült. A kávézó mai színeiben 2008. január 1-e óta vár bennünket.
Nem tudhatom mennyire élt a megelőző időkben a terasz, most a maga harminc négyzetméterével szerves előtere a nála alig kétszer nagyobb belső térnek. Hűs növények fogadnak, fölújított Thonet-székek és skandináv asztalok. Hamarosan Pellini gőzöll előttem. Kint és bent is lenni egyszerre, a lélek ősi vágya teljesül itt. Jó nézni a fákat, a virágkádak növényeit, vendégtársaimat és a járdán elsétáló népeket. Nézegetem a belső teret is, amelyet egyszerre jellemez valamiféle családias közelség, és a bútoroknak a szellemi aura védelmére szolgáló tágas elkülönülése. Itt ülve úgy tűnik, az újabb idők súlyos média terhelése sem volt képes kiölni az emberekből a személyes kapcsolat, a beszélgetés iránti vágyat, amely mindig is a kávés helyek legfőbb értelme volt.... Zeke Gyula: Örökkávé (részlet) Amolyan klasszikus kávéházi életet szeretnék itt meghonosítani, ami sohasem megy ki a divatból, ahová tíz év múlva is úgy térhetnek vissza a vendégek , hogy ismét a Katica "nappalijába" érkeztek.
|
  |
